A “160 g diéta" csak Magyarországon létezik. Ez önmagában nem lenne gond. Ami miatt mégis az:
Miért gondolnánk, hogy egy termékenykorú 48 kg-os IR-esnek nyilvánított nőnek meg egy 120 kg-os 60 fölötti cukorbeteg férfinak is PONT 160g CH-ra van szüksége?
Mindegy volna, hogy a diétán belül milyen CH forrást fogyasztanak és mikor?
Mindegy volna, milyen az életmódjuk, emésztésük (mikrobiom), mit esznek, isznak ezenkívül még?
Vagyis a probléma a 160 g diétával:
sablon ajánlás;
a minimum 5x-i étkezés ajánlás is mellé az (és már tudjuk, hogy az időszakos böjt, ritkább étkezések, moderált, jó CH forrás bevitel hatása jótékonyabb lehet, de ezzel kapcsolatban sem általánosíthatunk egyébként (48 kg-os vs. 120 kg-os példa);
nem definiálja a szénhidrátokat (kellőképpen);
nem definiál semmit, hogy az étkezéseknek hogyan kell kinéznie, miből kell állnia és milyen sorrendben fogyasztva;
nem foglalkozik az étrenden kívüli okokkal, “A megoldás”ként van beállítva.
A 160 g diétánál a cukorháztartás kérdései és rendezése sokkal komplexebb megközelítést kívánnak. Ez nem jelenti azt, hogy a megoldás is bonyolult vagy túl kellene komplikálni, inkább ellenkezőleg, de finoman fogalmazva erre nem egy sablon étrend lesz feltétlen a legjobb megoldás...
Csonka Júlia funkcionális táplálkozási szakreferens