Perimenopauza az az időszak a nők életében, ami 2-12 évvel megelőzi az utolsó menstruációt. Fordított tinédzserkornak is nevezhető periódus, hiszen míg tinikorban MÉG nincs rendszeres ovuláció és fennáll egy relatív ösztrogéndominancia, a perimenopauza idején MÁR nem biztos, hogy mindig megtörténik a peteérés és szintén az ösztrogén kerül túlsúlyba a progeszteronhoz képest (plusz a tesztoszteron…).
Ideális esetben zökkenőmentes időszak, azonban ha valakinek fiatal, termékeny korában is voltak ciklusproblémái, női hormonális és pajzsmirigy gondjai, gyenge ösztrogénmetabolizmussal, inzulinrezisztenciával, sokáig szedett fogamzásgátlót stb., akkor annál nagyobb eséllyel lesznek kellemetlenebbek a tünetei a perimenopauzától kezdve:
depresszió, agyi köd, fokozott demencia és Alzheimer kockázat (háttérben az ösztrogénhiány/IR/cukorbetegség)
magas androgén aktivitás: hajhullás, arcszőrzet erősödés, hasi zsírpárnák növekedése (háttérben az IR, aromatáz aktivitás)
megnövekedett kockázata a csontritkulásnak, szívbetegségnek (háttérben az ösztrogénhiány)
hőhullámok (innentől lefele háttérben az eltolódott ösztrogén+progeszteronszintek)
ciszták, mióma kialakulása
megvastagodott méhnyálkahártya
derékfájás
megnövekedett mellrák kockázat, stb.
Mivel támogatható a női szervezet?
Stabil inzulinszinttel. Nagyon meghatározó ebben az időszakban (is), hiszen a hormonszintek hullámzásával együtt jár az inzulinérzékenység romlása. Amikor ezt az életmód tetézi, akkor jelentősen megnőhet az aromatáz enzim aktivitása, ami a tesztoszteronból túl sok ösztront képez, ezzel generálva számos perimenopauzás tünetet. (Bővebben erről legközelebb.) Továbbá, romló inzulinérzékenység esetén, cukorbetegséggel az agy egészsége is jelentős kockázatnak van kitéve.
A pajzsmirigy megfelelő hormontermelésének biztosításával. Ellenkező esetben, az alulműködő pajzsmirigy miatt gyakran kevesebb szexhormonkötő-fehérjét (SHBG) tud a máj termelni, amitől ismét több androgénhormon szabadulhat fel. Ugyanígy problémát okozhat az alulműködéssel járó relatív ösztrogéndominancia. (A hormontermelés támogatása alatt viszont nem a T4 pótlás gyógyszeres formájára kell gondolni kizárólag, mert ez önmagában, tápanyaghiányosan, gyenge méregtelenítéssel csak fokozza többek között a szervezet jódigényét és növeli pl. a mellrák kialakulásának esélyét a menopauza beálltával.)
Az alkohol kerülése önmagában is egy pozitívum. Ezt talán nem szükséges nagyon részletezni, hogy az alkohol hogyan ront az ösztrogénmetabolizmuson és az ösztrobolom munkáján (máj és bélflóra érintett). A vörösbor iszogatása a legkevésbé sem az ideális módja a vasbevitelnek.
A gyulladáskeltő élelmiszerek elhagyásával, minél több gyulladáscsökkentő étel fogyasztásával és védő tápanyagok biztosításával. Kiemelném az A1-es tehéntejfehérje tartalmú termékek mellőzésének fontosságát, ha cél a gyulladásos folyamatok (pl. erős áttöréses vérzések, hiperplázia, stb.) megelőzése, csökkentése. D-vitamin, magnézium, cink, szelén, jódbevitel szerepe megkérdőjelezhetetlen a sejtek védelméhez (ezek csak a legfontosabbak kiragadva).
A máj méregtelenítési fázisainak és útvonalainak támogatásával.
Sporttal a stabil inzulinszintért, egészséges anyagcseréért, nyirokrendszer támogatásáért, izmok, csontok védelméért, általános fittségért.
Ha ezeket végig gondoljuk, tudjuk, hogy mindez nemcsak a perimenopauza időszakától kezdve fontos, hanem az élet kezdetétől az lenne. Ám minél kevésbé figyelt oda ezekre az évei során egy nő, annál szükségesebbé válhat a 180 fokos fordulat az életmódban, hogyha a tünetek megkívánják a változ(tat)ást a jó életminőség érdekében.
Rendszerszemlélet elsajátításához a komplex programokat ajánlom szeretettel!
Csonka Júlia funkcionális táplálkozási szakreferens
Hivatkozások:
Lara Briden: Hormone Repair Manual